„Egyik problémájuk se legyen hosszabb életű, mint az új évi fogadalmaik” – válaszolta nevetve a híres amerikai komikus, Joey Adams, amikor arról kérdezték, mit tanácsol azoknak, akik minden év elején megfogadják, hogy új életet kezdenek.
Az utóbbi évtizedekben a rákbetegség úgy kísérti az emberiséget, mint hajdanán a világjárványok. De minél többet tudunk a működéséről, annál nagyobb esélye van a gyógyulásnak, ezért ha valaki érintetté válik, érdemes mielőbb tájékozódni, és nem feladni a küzdelmet, bármilyen rossznak tűnik is a helyzet.
Jelen gazdasági helyzetben semelyik korosztálynak nincsen könnyű dolga: az idősebb generációnak az alacsony nyugdíjakból kell boldogulnia, a fiataloknak pedig a túlterhelt munkaerőpiac kihívásaival kell megküzdenie; a legnagyobb teher azonban mégis e két korosztály között elhelyezkedő, úgynevezett szendvicsgeneráció és a némileg idősebb szenior szendvicsgeneráció vállát nyomja.
Tökéletes recept nincsen, itt van viszont 8 komoly és kevésbé komoly jó tanács, amit ha már fiatalkorban megfogadunk, később örömmel és büszkén tekintünk vissza ifjúkori önmagunkra.
Valóban a saját otthonunkban vagyunk a legnagyobb biztonságban? Az utóbbi 10 év statisztikai adataiból az derül ki, hogy közel háromszor annyi ember hal meg háztartási balesetekben, mint például az utakon. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a kisgyermekek, akik még nem képesek felmérni a veszélyforrásokat, így súlyos sérüléseket okozhatnak saját maguknak.
A mindennapok kihívásai és feladatai mellett olykor könnyen megfeledkezünk saját szellemi és fizikai jólétünkről. Testünk és lelkünk azonban nem hagyja ezt sokáig szó nélkül, előbb-utóbb jelezni fog: elfárad, meggyengül és megbetegszik. Hogy elébe menjünk a bajnak, fogadjunk meg néhány igazán egyszerű, apró trükköt, melyeket szinte észrevétlenül építhetünk be mindennapjainkba, így gondoskodva egy kiegyensúlyozott, nyugodt és minőségi jövőről.
Tudjuk, hogy lesznek a jövőben komolyabb egyszeri kiadásaink. De hogy készüljünk ezekre, ha azt sem tudjuk, pontosan mikor lesz szükség a pénzre? Ma már erre is van rugalmas és biztos pénzügyi megoldás.
Végre itt a szünidő—míg kamasz gyermekeink eufórikus állapotban tervezik nyári programjaikat, álmodoznak a rájuk váró kalandokról, utazásokról, addig nekünk, szülőknek, fejtörést okozhat, hogy miképpen gondoskodjunk tizenéves gyermekeink biztonságáról a nyári hónapokban is.
A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy gyermekeit támogatja majd, részben a szüleiről is valószínűleg gondoskodnia kell. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég.
Editben, Péterben és Miklósban egyrészt az a közös, hogy betartják újévi fogadalmukat és idén többet és alaposabban foglalkoznak pénzügyeikkel. Mindhárman hosszú távra szóló döntést akarnak hozni, viszont teljesen különböző anyagi- és élethelyzetben vannak. Edit 37 éves, Péter 40, Miklós 46, mindegyikük nyugdíjcélú megtakarítást szeretne. Már megfutották a köröket arról is, hogy a három állami támogatású nyugdíj-előtakarékossági konstrukció közül melyiket válasszák, de maradtak még számukra nyitott kérdések.
Ma is nagy különbség van az utolsó fizetés és az első nyugdíj között, de ez a különbség hamarosan hatalmas szintre nőhet. Érdemes most gondoskodni a jövőről és a kellemetlen meglepetéseket időben elkerülni.
Téved, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjasoknak sokkal kevesebbre van igényük, mint az aktív korúaknak, az átlagnyugdíj mégis 20 százalékkal elmarad a fizetésektől. Ezt áthidalni csak előtakarékossággal lehet, lehetőség szerint olyan módon, hogy véletlenül se költhessük el a félretett pénzt a nyugdíjba lépésig. Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy megtartsuk korábbi hobbijainkat, kikapcsolódási formáinkat.
Tartalmas pihenés, sok utazás, játék az unokákkal – a legtöbben ezt várjuk a nyugdíjas éveinktől. A valóság azonban keresztülhúzhatja a számításokat. Kevesen veszik figyelembe, hogy az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak.
Az MNB 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az NN Biztosítóra annak életbiztosítási szerződéskötési gyakorlata miatt. A jegybank munkatársai által kötött próbaügyletek során a biztosító egyes esetekben az ügyleti döntéshez szükséges dokumentumokat nem adott át, lényegi információkat nem közölt, sőt egy alkalommal a fogyasztói szándéktól eltérő szerződés megkötését szorgalmazta.
A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint felügyeleti szerv 18 millió forintra bírságolta az NN Biztosítót.
Év végén is megéri learatni az állam ajándékát, az adókedvezményeket. Főleg, hogy ilyenkor sokan kapnak jutalmat, bónuszt, amit nem feltétlen célszerű rögtön eltapsolni. Az egyik ideális nyugdíj-előtakarékossági termék az év végi kaszáláshoz az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítás.
Eldőlt a kérdés: a férfiak nem mehetnek el 40 év munka után nyugdíjba. Ezzel egy időzített bombát sikerült kikerülni, de a fő probléma megmaradt. Minél később kezdi valaki az öngondoskodást, annál fájdalmasabb lesz az anyagi helyzete idős korában.
Amikor a betegség egy szempillantás alatt tör ránk, de hosszú ideig tart a gyógyulás, akkor különösen fontos az anyagi segítség. Egy hosszú hónapokba vagy akár évekbe telő rehabilitáció komoly anyagi megterhelést jelenthet a család számára, ugyanis a jövedelemkiesés mellett a beteg sokszor kénytelen saját zsebből finanszírozni a kezelések egy részét.
Az NN Biztosító a demográfiai trendeket figyelembe véve, változatlan nyugdíjjárulékból kiindulva arra jutott, hogy 2050-re az átlagnyugdíj a mostani 132 ezerről 104 ezerre csökken. Az akkori nyugdíj az átlagfizetés 65 százalékát fogja kitenni.
